tűzfalberendezés: A hálózat első védelmi vonala

Mi a tűzfalberendezés, és miért fontos a hálózatbiztonság szempontjából

A tűzfalberendezés meghatározása a modern kiberbiztonságban

A tűzfalberendezések mind hardver, mind szoftver formában elérhetők, és lényegében biztonsági ellenőrzési pontként működnek belső hálózataink és a külső forrásokból származó forgalom között. A szoftveres verziókat közvetlenül a számítógépekre telepítik, míg a hardveres berendezések másképp működnek: a hálózat szélén helyezkednek el, ahol az összes forgalom először áthalad rajtuk. Minden bejövő adatcsomagot ellenőriznek, például csomagszűrők és hozzáférés-vezérlési listák alapján döntve el, mi engedélyezett. Működésük teljes mértékben előre beállított szabályokon alapul, amelyek meghatározzák, mely forgalmat kell blokkolni, és melyiket engedni tovább. A legtöbb újabb modell már tartalmaz kiegészítő funkciókat is, például behatoláselhárító rendszereket és beépített támogatást virtuális magánhálózatokhoz. Az ezen funkciók által nyújtott bővített védelemnek köszönhetően a legtöbb vállalat ma már komoly biztonsági rendszer alapvető részének tekinti ezeket a berendezéseket, nem csupán választható kiegészítőnek.

Hogyan védenek a tűzfalberendezések a gyakori kiberfenyegetésekkel szemben

A tűzfalberendezések az összesféle kibertámadás, mint például DDoS-támadások, kártevő-fertőzések és illetéktelen behatolások első vonalbeli védelmét jelentik. Ezek a rendszerek állapotvizsgálati technológiát használnak a folyamatban lévő hálózati kapcsolatok figyelemmel kísérésére és a gyanús tevékenységek azonosítására. Eközben a csomagvizsgálat részletesen elemzi az adatcsomagok tartalmát, hogy rejtett kártevő kódot vagy más káros elemeket azonosítson. Amikor vállalatok hálózataikat különböző biztonsági zónákra osztják, például úgy, hogy a vendég Wi-Fi el van választva a bizalmas információkat tároló szerverektől, valóban nehezebb célpontot biztosítanak a hackerek számára. Ezt a számok is alátámasztják. A Ponemon Institute egy tanulmányában azt találta, hogy azok a vállalatok, amelyek fizikai tűzfalhardvert használtak, körülbelül 37 százalékkal kevesebb biztonsági incidenssel járó költséget tapasztaltak, mint azok, amelyek csak szoftveres megoldásokat alkalmaztak. Ez elég jelentős, amikor értékes digitális eszközök védelméről van szó.

Adatok bizalmasságának, sértetlenségének és elérhetőségének biztosítása

A tűzfalberendezések segítenek fenntartani a bizalmas adatok, az adatok sértetlensége és elérhetősége központi biztonsági elveit. Ezt több módon is biztosítják, például a hálózatokon átadott fontos adatok titkosításával biztonságos VPN-kapcsolatok használatával, a csomagok ellenőrzésével annak megállapítására, hogy azokat nem módosították-e útközben, valamint biztosítva, hogy a kritikus üzleti alkalmazások prioritást kapjanak a hálózati erőforrásokhoz, amikor hirtelen adatforgalmi csúcsok jelentkeznek. Ezek a biztonsági intézkedések nemcsak jó gyakorlatok, hanem meg is felelnek a GDPR és a HIPAA által előírt szabályozásoknak. Emellett az ilyen beépített védelmeknek köszönhetően az üzleti műveletek folyamatosan zavartalanul működhetnek még kibertámadások vagy más fenyegetettség esetén is.

A tűzfalberendezéseket működtető alaptechnológiák

Csomagszűrés és hozzáférés-vezérlési mechanizmusok

A hálózati szintű tűzfal eszközök az adatforgalmat meghatározott szabályok alapján vizsgálják meg, amelyek figyelembe veszik, hogy honnan származnak a csomagok (forrás IP-cím), hova tartanak (cél IP-cím), valamint a portszámokat és a protokolltípusokat. A részletes szűrési folyamat megakadályozza a nem kívánt behatolásokat, ugyanakkor lehetővé teszi az érvényes kommunikációt. Példaként említhető az SSH hozzáférés, amelyet gyakran korlátozák csupán az IT személyzet számára kijelölt IP-címekre. A Ponemon Intézet egyik legutóbbi jelentése szerint azoknál a vállalatoknál, amelyek szigorú csomag-szűrést alkalmaztak, 63%-os csökkenés volt tapasztalható az engedély nélküli hozzáférési kísérletek számában a szabványos biztonsági intézkedésekhez képest. Természetesen ezek az eredmények nagyban múlnak a megfelelő konfiguráción és rendszeres frissítéseken.

Állapot-nyilvántartó vizsgálat: Aktív kapcsolatok valós idejű figyelése

Az állapotfigyelő ellenőrzés másképp működik, mint az alapvető csomagszűrés, mert valójában nyomon követi az aktív kapcsolatok állapotát. A rendszer biztosítja, hogy minden bejövő csomag valóban összhangban legyen azzal, amit korábban kértek kifelé. Ez segít megakadályozni az átverő IP-spoofing kísérleteket, mivel a tűzfal ellenőrzi a kommunikáció mindkét irányát. Nézzük meg, hogyan működik ez a gyakorlatban: amikor valaki a hálózaton belül elkezd letölteni egy fájlt, a tűzfal csak az adott szerver válaszait engedi át, amelyhez a kérés eredetileg érkezett. Minden más forgalom blokkolásra kerül, beleértve a véletlenszerű adatforgalmat is, amely nem tartozik az eredeti kéréshez. Ez a kiválasztó módszer lényegesen biztonságosabbá teszi a hálózatot különböző támadási vektorokkal szemben.

Mély Csomagvizsgálat a következő generációs tűzfal eszközökben

A modern tűzfalrendszerek rendelkeznek valamivel, amit mély csomagvizsgálatnak, vagy rövidítve DPI-nek neveznek. Ezek különböznek a régebbi modellektől abban, hogy nem állnak meg az alapvető csomaginformációk vizsgálatánál. Ehelyett valójában megvizsgálják a csomagokon belüli adatokat is. Ez a képesség segít észrevenni a rejtett rosszindulatú szoftvereket a titkosított webes forgalomban, felismerni az alattomos SQL-injektálási kísérleteket, és még a gyanús tevékenységmintákat is észlelik, amelyek új, eddig nem látott támadástípusokra utalhatnak. A Gartner múlt évében készült kutatása szerint az öt közül négy, DPI-vel felszerelt tűzfalat használó vállalat sikeresen meg tudott akadályozni jelszótömeges támadásokat, mielőtt bármilyen kárt okoztak volna. Ez elég lenyűgöző, figyelembe véve, hogy mennyire elterjedtté váltak ezek a támadások az iparágban.

Tűzfalak típusai és az új generációs tűzfalberendezésekhez való fejlődés

Hagyományos tűzfalak: Csomagszűrés, Állapotalapú és Proxy modellek

A hagyományos tűzfalrendszerek általában három fő módszerrel működnek. Az első a csomagszűrés, ahol a tűzfal ellenőrzi a hálózati fejléceket a beállított szabályok alapján, hogy eldöntse, mi mehet át rajta. A második módszer az állapotfigyelés (stateful inspection), amely nyomon követi az aktív kapcsolatokat, így képes megkülönböztetni a normál forgalmat a gyanús tevékenységektől. A proxy-alapú tűzfalak egy lépéssel tovább mennek, mivel közvetítőként működnek a felhasználók és az internet között, és minden kérést az alkalmazási rétegen ellenőriznek, mielőtt továbbengednék. A Ponemon Institute 2023-as tanulmánya szerint ezek az alapvető tűzfal-konfigurációk képesek megállítani körülbelül a 86%-os erőszakos hozzáférési kísérleteket és más jogosulatlan hozzáférési próbálkozásokat egyszerű hálózati környezetekben.

Alkalmazásrétegű tűzfalak és biztonsági előnyeik

Az alkalmazásrétegbeli tűzfalak a szállítási réteg ellenőrzésén túlmenően elemzik az HTTP/S kéréseket, SQL lekérdezéseket és API-hívásokat. Ezek a tűzfalak betartatják az adott protokoll előírásait, és rendellenességeket ismernek fel a munkamenet viselkedésében, csökkentve ezzel a jelszófeltöltéses támadásokat 42%-kal, és a keresztény webparazitás (XSS) sebezhetőségeket 67%-kal.

Mi az a következő generációs tűzfalberendezés (NGFW)?

A következő generációs tűzfalberendezések (NGFW-k) mélyreható csomagelemzést, gépi tanulást és alap-alapú felismerést kombinálnak a kifinomult fenyegetések elleni védelem érdekében. A kulcsfunkciók közé tartozik a titkosított forgalom elemzése, automatizált fenyegetéskorreláció a felhőalapú és helyszíni rendszerek között, valamint finomhangolt szabályzatkezelés IoT eszközök esetén. Az NGFW-k a nulladik napi (zero-day) robbanóanyag-kihasználásokat 3,8-szor gyorsabban enyhítik, mint a hagyományos tűzfalak.

Még mindig hatékonyak a hagyományos tűzfalak 2024-ben?

Míg a hagyományos tűzfalak továbbra is megfelelőek kis méretű vagy alacsony kockázatú hálózatok esetén, a modern fenyegetések 74%-át, például fájl nélküli kártevőket és HTTPS-vel titkosított zsarolóprogramokat nem képesek felismerni (Ponemon 2023). Az ebből adódó biztonsági rések csökkentésére egyre több szervezet alkalmaz hibrid modelleket, amelyek a régi hardvereket új generációs tűzfal (NGFW) fenyegetéskutató platformokkal kombinálják, így biztosítva a biztonság és a költséghatékonyság egyensúlyát.

Tűzfal készülék működése az OSI modellben

Hálózati és szállítási réteg védelem: A szűrés alapja

A legtöbb tűzfalberendezés elsősorban az OSI 3. (Hálózati) és 4. (Szállítási) rétegben működik, ahol a legutóbbi tanulmányok szerint a kibertámadások 90-95%-a kiindul. Ezek az eszközök ellenőrzik például az IP-címeket, nyitott portokat és a használt hálózati protokollokat, majd szigorú szabályok alapján eldöntik, hogy engedélyezik-e a forgalmat vagy sem. A kapcsolatfigyelés (stateful inspection) funkció tovább növeli a biztonságot azzal, hogy nyomon követi az aktuális kapcsolatokat, például webböngészéshez vagy VoIP-hívásokhoz, így felismerhető, ha valami nem egyezik össze vagy gyanúsan néz ki. Ez a fajta védelem megakadályozza a gyakori támadási módszereket, mint például a nyitott portok pásztázása, túlterhelő kapcsolatkérések küldése vagy hamis IP-címek használata, mielőtt azok elérnék a vállalat fontos adatait és rendszereit.

Alkalmazásréteg-felismerés Haladó Tűzfalberendezésekben

A következő generációs tűzfalak a hagyományos biztonságon túlmutatva az OSI 7. rétegében zajló eseményeket is vizsgálják. Ezek a rendszerek képesek elemzni például HTTP fejléceket, SSL/TLS használatával titkosított forgalmat, sőt akár API-kon keresztül küldött adatokat is megvizsgálhatnak. Ami igazán hatékonyakká teszi őket, az az alkalmazásspecifikus protokollok olvasásának képessége, mint például SQL adatbázisok vagy SMB-hez hasonló fájlmegosztási protokollok. Ez segít felismerni a rosszindulatú tartalmakat, amelyek a normál forgalomban rejtőznek. A részletes csomagvizsgálat egy óriási adatbázisból, körülbelül 12 ezer különböző fenyegetési aláírást tartalmazó gyűjteményből dolgozik, amely óránként frissül. Bár egyetlen rendszer sem 100% biztonságos, ezek a NGFW-k az MITRE Engenuity 2024-es tesztjei szerint képesek voltak blokkolni a szokásos tűzfalakon átjutó kifinomult fenyegetések körülbelül 94%-át. Figyelembe véve, hogy a Verizon 2023-as adatvédelmi incidensekről szóló jelentése szerint a biztonsági rések közel kétharmada közvetlenül webalkalmazásokra irányul, ilyen típusú részletes védelem napjainkban elengedhetetlen a modern vállalkozások számára.

Hardver Tűzfal Szoftverrel Szemben: Miért a Dedikált Megoldás a Jobb

Teljesítmény, Megbízhatóság és Biztonság – A Dedikált Hardver Előnyei

A hardver tűzfalak általában jobban teljesítenek, mint szoftver megfelelőik, a Ponemon 2024-es jelentése szerint másodpercenként körülbelül 18 Gbps adatot képesek kezelni, szemben a szoftveres megoldások 2-5 Gbps értékével. Ez különösen értékes vállalatok számára, amelyek hatalmas mennyiségű érzékeny információval, például pénzügyi nyilvántartásokkal vagy orvosi adatokkal dolgoznak. Ezek az eszközök különleges áramkörökön, úgynevezett ASIC-kön alapulnak, amelyek lehetővé teszik a hálózati forgalom ellenőrzését rendkívül gyorsan, rendes processzoroknál sokkal hatékonyabban. A valós környezetben végzett tesztek azt mutatják, hogy ezek a hardveres tűzfalak a CyberRisk Alliance 2023-as adatai szerint körülbelül 99,96%-os rendelkezésreállással működnek nagyvállalati környezetekben. Ennek oka, hogy az összes biztonsági műveletet elkülönítve végzik a fő számítógép-rendszertől, így akkor is zavartalanul működnek, ha váratlan kibertámadások vagy véletlen konfigurációs hibák lépnek fel, anélkül, hogy a hálózat többi részét érintenék.

Skálázhatóság és központi vezérlés vállalati hálózatokhoz

A tűzfal hardveres eszközök nagyméretű hálózatok kezelését könnyítik meg, különösen akkor, ha azok különböző helyszíneken vannak elhelyezve. Ezek az eszközök segítenek a biztonsági szabályok egységes betartatásában az egész rendszerben, és jelentősen csökkentik a konfigurációs hibákat – az IBM 2024-es kutatásai szerint körülbelül 81%-os csökkenést eredményeznek a hibák számában. Azok a vállalatok, amelyek több ezer eszközt üzemeltetnek, évente akár 1400 munkaórát is megspórolhatnak pusztán azáltal, hogy automatikusan frissítik a szabályokat és juttatják ki az új firmware verziókat manuális beavatkozás nélkül. Amikor hagyományos szerverek és felhőalapú szolgáltatások keverékéből álló rendszerekről van szó, a legmagasabb minőségű tűzfalak képesek a biztonsági beállításokat összehangolni az összes hálózati komponens között, miközben a válaszidő továbbra is rendkívül alacsony marad, még akkor is, amikor a forgalom hirtelen tízszeresére nő a csúcsidőszakokban.

GYIK

Mi az a tűzfal eszköz?

Egy tűzfalberendezés egy olyan eszköz, amely biztonsági ellenőrzőpontként működik a belső hálózatok és külső források között, mind hardver, mind szoftver formában elérhető. Ellenőrzi az adatcsomagokat, és előre meghatározott szabályok alapján dönti el, mely csomagokat engedi át, és melyeket blokkolja.

Miért fontosak a tűzfalberendezések a kiberbiztonság szempontjából?

A tűzfalberendezések kritikus jelentőségűek, mivel ők képezik az első védelmi vonalat a kiberfenyegetések, például DDoS-támadások és rosszindulatú programfertőzések ellen, biztosítva az adatok bizalmasságát, sértetlenségét és elérhetőségét, miközben eleget tesznek szabályozásoknak, mint például a GDPR és a HIPAA.

Miben különböznek a hardveres tűzfalberendezések a szoftveres tűzfalaktól?

A hardveres tűzfalberendezések általában hatékonyabban kezelik az adatokat, mint a szoftveres tűzfalak, jobb teljesítményt, megbízhatóságot és skálázhatóságot nyújtva, különösen nagyvállalati hálózatok számára, amelyek érzékeny információkat kezelnek.

A hagyományos tűzfalak ma is hatékonyak a modern kiberbiztonságban?

Míg a hagyományos tűzfalak továbbra is hasznosak kis vagy alacsony kockázatú hálózatok számára, gyakran nem képesek felismerni az újabb fenyegetéseket. A következő generációs tűzfalak, amelyek az örökölt hardvereket a fejlett fenyegetési intelligenciával integrálják, ajánlottak a komplex biztonság érdekében.